Nefeledd.info

hvg

A Munkavédelmi törvény új paragrafusai

A dőlt betűs a törvény korábbi szövege, félkövérrel kiemelttel jelöltem a változásokat, a többi a magyarázat.

„Mvt.42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében

f) gondoskodni kell a megengedett értékekkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről”

A módosítás oka, hogy a veszélyes anyagok vagy készítmények kockázatértékelése csak abban az esetben teljes körű, ha a műszeres vizsgálatokkal is igazolják az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet meglétét. Ezzel összefüggésben a kötelezettség elvégzésének ellenőrzése és kikényszerítése, mint munkavédelmi hatósági jogosultság, szintén megjelenik a szabályozásban.

Mvt. 44. § 3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

A munkavédelmi jogterületen az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott

munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról 2007. májusáig miniszteri

rendelet [26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet] tartalmazott szabályozást. Ez már hatályon kívül van, ezért jelenleg e területen nincs olyan hatályos szabályozás, amely megfelelően védi munkáltatói kötelezettség előírásával a munkavállalókat. Ezért e kötelezettséget általános követelményként emeli be a törvény szabályozásába egyben biztosítva a végrehajtási rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazást is.

Mvt.54. § (1) a d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;

A munkáltatóknak fokozott figyelmet kell fordítani kockázatértékelés során a pszichoszociális kockázatok – amelyek többek között káros stresszt idézhetnek elő – a felmérésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kiküszöbölésére. E munkáltatói kötelezettséget emelték be a törvényi szabályozásba, illetőleg meghatározták az értelmezi rendelkezések között ennek az új kockázati tényezőnek a fogalmát.

Az Mvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

Itt a soron kívüli kockázatértékelés elvégzését indokoló esetek kiegészültek azzal, hogy amikor a külön jogszabály szerinti szempontokat mellőzték a korábbi kockázatértékelés során, ezért hiányos, hatástalan lehet a kockázatértékelés, akkor meg kell ismételni.

Mvt. 54. § 7. d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;

A módosítás pontosítja Mvt. Korábban hatályos szövege szerinti„kelli időben” kifejezést. A tervezési szakaszban lefolytatott tárgyalás ad lehetőséget a munkavállalóknak arra, hogy az új technológia bevezetésének részleteit megismerhessék és az azzal kapcsolatos észrevételeiknek, véleményüknek érvényt tudjanak szerezni.

Mvt.58. § (4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.

A munkáltatókat ez nem érinti

Mvt.68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

Az Mvt. szabályozása feljogosítja a munkabaleset sérültjét arra, hogy amennyiben a munkáltató munkabalesettel kapcsolatos intézkedésével nem ért egyet, illetőleg mulasztását sérelmezi, úgy a munkavédelmi hatósághoz ezt bejelentse, és kérje az általa sérelmezett eset

kivizsgálását. Ezt a garanciát a módosítás a foglalkozási megbetegedésre és fokozott expozíciós esetre is kiterjeszti.

Mvt.70/A. § (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül – a következők szerint – képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:
b) amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

Az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kötelezi ugyan munkavédelmi képviselő választást tartani, de a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak, vagy a munkavállalók többségének ez esetben is joga van a választás tartásának kezdeményezésére, a munkáltató pedig ebben az esetben is köteles a választást lebonyolítani és a szükséges feltételeket biztosítani. A Javaslat e garanciális előírás rögzítésével szintén a munkavállalók képviselethez való jogát védi, és egyértelművé teszi a szabályozást a munkáltatók számára

Mvt.70/A. § 3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

A munkavállalók érdekképviseleti jogának gyakorlását könnyíti meg a Javaslat, amikor

előírja, hogy a megválasztott munkavédelmi képviseli személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell

Mvt.70/B. § (1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.

A gyakorlati tapasztalatok szerint a rendelkezés a jogalkalmazás során félreérthető szabályozást tartalmazott, mivel nem fejezte ki teljes mértékben a törvényalkotó akaratát, vagyis a paritásos munkavédelmi testület létrehozására vonatkozó munkáltatói kötelezettséget. Ezt most pontosították.

Mvt.81. §(4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed
a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is;

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feletti, munkavédelmi feladatokra kiterjedi szakmai irányítást a munkavédelmi hatóság látja el. Az ellenőrzés lehetőségét teremtette meg a módosítás.

Mvt.82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:
da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint
db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;
g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére – ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot – előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;
h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;
i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá
j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.

Az egyes munka-egészségügyi követelmények megszegésének súlya miatt a munka-egészségügyi feladatok átvételéből adódóan szükséges volt a különös tényállások kiegészíteni a munka-egészségügyi szempontból lényeges veszélyeztetést jelentő esetekkel, hogy ezeket is lehessen szankcionálni.

Mvt. 83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott – egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.

A munka-egészségügyi feladatok átvételével az OMMF látja el egységesen a munkavédelem

(munkabiztonság és munkaegészségügy) hatósági feladatait, ennek megfelelően a hatósági ellenőrzés, különösen a foglakozási megbetegedések kivizsgálása során olyan, egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok megismerése és kezelése válhat szükségessé, amely adatok kezelésére nincs törvényi felhatalmazása. Ezt a felhatalmazást teremti meg a módosítás.

Mvt.84. § (1) A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult

c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;

Az Mvt. korábbi szövege szerint a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a munkabaleseteket kivizsgálni, amelyből csak a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosak voltak kivételek. A gyakorlatban a kivételeken túl más típusú balesetek előfordultak, ezért a kivételek újra kellett fogalmazni, kibővíteni a közúti közlekedés fogalmának beiktatásával, amely magában foglalja a vízi és légi úton való közlekedést is.

g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor – annak elhárításáig –, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni;

Az Mvt. hatályos szabályozása szerint a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegeti veszély esetén – annak elhárításáig – a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni. Ezen általános szabályt egészítették ki néhány nevesített egyéb veszélyeztetéssel.

Nem megfelelőnek minősül a használatban levő védőeszköz akkor is, ha az előírt időszakos biztonsági felülvizsgálat nem lett elvégezve vagy a védőeszköz élettartama lejárt.

m) a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés egyik alapvető feltétele az ellenőrzött személyek kilétének azonosítása. A munkavédelmi hatóság hatékonyabban, a megtévesztés lehetőségének megelőzésével hozhatja meg intézkedését.

n) az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére;

Mivel az ellenőrzésnek az akadályozása valamilyen munkavédelmi mulasztás elfedését szolgálja a rendőrség igénybevételére vonatkozó jogosultságot – a munkaügyi felügyelőkhöz hasonlóan – a munkavédelmi felügyelők számára is biztosították.

o) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.

(5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

A hatósági ellenőrzés során problémát jelenthetett a munkáltató kétséget kizáróan történő azonosítása akkor, amikor ugyanazon a munkahelyen több munkáltató egyidejűleg tevékenykedett. Ezért a munkaügyi ellenőrzésnél bevált szabályához hasonlóan megfordították a bizonyítási terhet.

Mvt.86. § (1) A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki
b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkavállalók védelmét a kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázata ellen biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére,

A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre korábban nem terjed ki a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. Mivel a munka-egészségügyi feladatok már a munkavédelmi hatósághoz tartoznak, ezért a hatósági jogkört kiterjesztették erre is.

Mvt.87. § E törvény alkalmazásában:

1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön.

Mivel a munka-egészségügyi feladatok már a munkavédelmi hatósághoz tartoznak, ezért a hatósági jogkört kiterjesztették erre is, ezért a fogalmak közé is be kellett emelni.

1/G. Közúti közlekedés: a vízi, illetőleg légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti, vagy föld feletti helyi és helyközi menetrendszerinti járattal történő helyváltoztatás.

1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely
b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

5/A. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).

Mivel a munka-egészségügyi feladatok már a munkavédelmi hatósághoz tartoznak, ezért a hatósági jogkört kiterjesztették erre is, ezért a fogalmak közé is be kellett emelni.
8. Munkáltató: …Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Jogalkalmazási gondot jelentett, hogy a magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetében a munkavédelmi hatóság érdemben nem tudott intézkedést foganatosítani, ezért volt szükséges a törvényt kiegészíteni,

11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyes lehet a vegyi anyag vagy készítmény is, ezeket az Mvt. 87.§-ának 12. pontja csoportosította is veszélyes anyagként, ezért ezt a veszély fogalmában is indokolt volt feltüntetni. A tevékenység, technológia önmagában azért is lehet veszélyes, mert veszélyes kóroki tényezők előfordulásával jár együtt. A károsító hatás elől a „súlyos” jelzőt azért hagyták el, mert amely anyag vagy készítmény károsíthat, az veszélyes, ami súlyosan károsíthat az már nagyon veszélyes.

Kling Péter

munkavédelmi szakmérnök

okl. faipari mérnök